Szerző: Manír

A közösségi delírium és az Atlanti-óceán

Manír • 1 Comment

„Felnőtt egy komplett generáció erkölcsi gátak nélkül, miközben az egyetemet végzett szavazók disznó-orr fogóval rángatnák el a politikai ellenfeleiket. Manír legújabb írásában kendőzetlenül beszél a helyrehozhatatlan szellemi károkról, a mesterséges lélegeztetőgépen lévő európai valutáról, és a Nagy Hamis Birodalom háborús logikájáról, ahol a pusztítás az egyetlen eszköz a bűnök eltörlésére.”

Tovább olvasom

Sógor-kóma – A Titanic-osztályú Magyarország

Manír • 1 Comment

„Ígérték, hogy nem lesz luxus – lett. Ígérték, hogy nem hozzák helyzetbe a rokonokat – hozták. Manír legújabb, kíméletlen írásában a Titanic-osztályú Magyarország nevű hajó fedélzetére kalauzol, amely kormányos nélkül száguld a jéghegy felé. Egy világvégi látomás az urambátyám-világról, a neoliberalizmus bűneiről és a mindent eltörlő nagy világégés előszeléről.”

Tovább olvasom

Manír ellenállás – Vészhelyzet

Manír

A Bohóckirály beteg, frusztrált világában nem tűri az ellentmondást, ám a rögvalóságban még léteznek szabadok, akiknek van emberi tartásuk. Miközben a hatalom bábjai és a jobbágyok hajbókolnak, a nemzet kettészakadt: a nép lassan elveszíti bizalmát az ócska, hazugságokra épített színház felett. Manír – a megrepedt porcelánbaba, aki reggelre mindig megragasztja magát – tudja, hogy a vész közelg. Ám a hatalmasságok csak addig erősek, amíg ki nem egyenesednek a kaszák: mert a végén sosem a nyers erő győz, hanem a tartás.

Tovább olvasom

A Fröccs Fejedelme – Rendeletek a kollektív delírium közepén

Manír

„Mit tesz egy újdonsült Kocsmafejedelem, ha a hatalom a fejébe száll? Manír legújabb, zseniálisan abszurd szatírájában betiltja a fekete kiscicákat, lámpát ad a hivatali sötétség kezébe, és elrendeli a férfiak térdre borulását. Egy diadalittas, mégis üres zsebű éjszaka krónikája, amely görbe tükröt tart a mindenkori rendeleti kormányzás elé.”

Tovább olvasom

Xanaxra tejet – A -13. nap látomása

Manír • 1 Comment

„Benzint inni sör helyett, lovas szobor a Nagy Vezető nélkül, és a Szépművészeti Múzeumba költöző Hülyeségvédelmi Minisztérium. Manír legújabb, zseniálisan szatirikus látomásában a rendszerváltás előtti -13. nap eufóriáját és az azt követő elkerülhetetlen, átizzadt hajnali ébredést boncolgatja. Mert mi történik, ha a nép vért akar inni, de a végén csak a Xanax és a tej marad?”

Tovább olvasom

Manír ellenállás – Újra eljött az idő

Manír • 1 Comment

A szabadságért naponta meg kell harcolni – vallja a Manír, aki egy szétvert autó roncsai és a kilóra megvett százezredesek világa mögött kénytelen volt ráébredni, hogy a tankönyvi demokrácia nem létezik. De vajon el kell-e menni egészen a falig, ha a hatalom arcon köpi a népet, vagy létezik egy csendesebb, kopjafás ellenállás, ahol semmi nem lesz elfelejtve?

Tovább olvasom

Plüssfeleségből plasztik partizán

Manír

A Csak Elmélet Bt. félig iszákos, dörzsölt vezetője egy éjszakai, porlepte polcra tévedt pillantásból indítva bontja le a jelenkori politikai színjáték nimbuszát. A „plüssfeleségből plasztik partizánná” lett bohóckirály és a lánchazugságokkal bemalmozott milliók meséje mögött felsejlik a kíméletlen magyar valóság: a Kádár-kor öröksége, a legvidámabb barakk megfakult díszletei és a vidéki lét betonbörtönbe kényszerítése. A tárca mély, morális kiáltvánnyá érik, amely a csendes, tisztességes, önmagát megélő Szolgát a látszatért elbábozott életű Királyok fölé emeli – emlékeztetve arra, mi számít normálisnak tegnap, ma és holnap is.

Tovább olvasom