MANÍR STÁCIÓ-MESÉK 6: AZ ÚJ NEMZETI ELIT A RÓZSADOMBRÓL IMPORTÁLVA

A Kígyó biciklizik magazin Manír stáció-meséinek harmadik fejezetében a hatalomvágy és a becstelenség összefonódását tárja fel. A családi ezüst és a sosem volt becsület beáldozása a hercegi rangra vágyó grófok, a kisemmizett családok és a gátlástalan árulás lélektanát boncolgatja. Manír a kocsma füstös homályában mutat rá arra a végzetes tévedésre, hogy a hatalommal becsületet lehetne venni, miközben felidézi a dantei Cocytus-tó jegén várakozó árulók elkerülhetetlen sorsát és az újproli közönség leforrázó, abszurd reakcióját.

ManírSzerző: • 3 hozzászólás

Tavaszi szél és Az akarat diadala

Mozi.

Manír.

Taps és döbbenet.

De csak Maníron látszik a döbbenet, mindenki más tapsol.

Tavaszi szél – Az ébredés.

De Manír képtelen felébredni. Egy másik film jár a fejében: Az akarat diadala. Fojtogató hányinger kerülgeti.

Egyetlenegy különbség van csupán. Míg Az akarat diadala okán egy félelmetesen buta nemzet kiábrándult csőcselékét lehetett beleterelni egy akolba – ahonnan aztán milliószám vitték őket a mészárszékre –, a tavaszi szélben egy luxuspalotában huszonnyolc ember képes megváltani a világot.

Huszonnyolc lény, egészen pontosan, akikben egyetlen közös van: a vak imádat. És ők pontosan tudják, mit imádnak. A pénzt és a hatalmat, vagy fordítva, édesmindegy.

A huszonnyolcak kincstára és a vak gyűlölet

De a moziban állva tapsoló tömeg itt Manír körül egyáltalán nem is érti, mit imád. Vagy kit imád. És azt a paradoxont sem értik, hogy a vak és tudatlan gyűlölet percről percre való folyamatos táplálása generált egy olyan imádatot, ahol minden korlát le van szerelve; és tervezett veszteség, ha valaki esetleg leesik a magasból, és összetörik ő is és a világa is. Nem számít. Van elég, aki tovább ünnepel.

A huszonnyolcak pedig számolják a kincstár aranyát, miközben a hangszóróból továbbra is üvölt a propaganda, mindenféle bizonyíték nélkül, hogy ki lopott. A huszonnyolcak azok, akik minden felett uralkodhatnak – gondolhatnánk –, de ez nem így van. Mert a huszonnyolcak közül huszonheten feladták azt, amit úgy hívnak: önbecsülés. És ha néha szégyenkezve is, de kiállnak egyetlen ember mellett.

Az Akarat diadala főszereplője mellett ezzel szemben százezrek álltak ki vak hittel, és a halálba mentek érte, és halálba küldtek ártatlanokat. A tavaszi szél vajon majd mit hoz el?

Esőben a senkiföldjén, a Halotti Beszéd csendjében

Szakad az eső, de Manírt nem érdekli. Már sötét van, és a lámpák fényében az üres utca baljós kép. Egy utca, ami holnapra lehet, hogy a senkiföldje, de mindenképpen a huszonnyolcak martaléka.

Aztán Manírba bevillan egy szöveg. Nem hoz el megnyugvást, csak egyfajta lezárást. Elmúlik a hányingere és az undora is. Arra gondol, hogy a Fő utca végén még nyitva van egy éjszakai bár, de ott vajon felmondhatja hangosan ezeket a sorokat?

„Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isȧ, por ës homou vogymuk. Mënyi milosztben terömtevé elevé miü isëmüköt Ádámot, ës aduttȧ valá neki pȧrȧdicsumot hȧzoá. Ës mënd pȧrȧdicsumben valou gyimilcsëktűl mondá neki élnië. Hëon tilutoá űt igy fá gyimilcsétűl. Gye mondoá neki, mérët nüm ënëik: isȧ, ki napon ëmdöl az gyimilcstűl, hȧlálnek hȧláláȧl holsz. Hȧdlȧvá holtát terömtevé Istentűl, gye feledevé. Engedé ürdüng intetüinek, ës ëvék az tilvot gyimilcstűl. Ës az gyimilcsben hȧlálut evék.”

Nem akarod, hogy a közösségi média szűrje az cikkeinket? Gyere át A Kígyó Telegram csatornájára itt! Ahol cenzúra és szűrők nélkül közvetlenül elérsz minden friss cikket.
Kígyó Szatíra-Szavazás

Mi a legirónikusabb dolog a huszonnyolc győztes „megváltó” ünneplésében?

Hozzászólások

A hozzászólás az aktív előfizetők számára érhető el.

Előfizetői belépés

Előfizetés

3 Comments

Vélemény, hozzászólás?

Last modified: 2026.10.01.